A beri-beri betegség oka – mellyel a "magasan fejlett európai
civilizáció" ajándékozta meg a rizsevő népeket – a hántolás. Ez a magvak
feldolgozásának a nyugati malomipari technológiára alapozott
találmánya, tulajdonképpen csapásként jelent meg a távolkeleti népek
életében és rövid idő alatt rengeteg problémát okozott. A mindennapi
étel alapanyagát megfosztotta a magvak héjrétegeiben eredendően
jelenlévő ásványi anyagoktól és nyomelemektől. Itt található a B
vitaminok családjának is néhány létfontosságú tagja. Ha tehát a fehér
rizs, és az egyéb gabonamagvak hasonlóan fel, illetve megdolgozott népes
tábora is ilyen, vagy ehhez hasonló betegségokozó hatásokat produkál a
hántolás következtében, kézenfekvőnek látszik a sokféle civilizációs
betegség egyik oka. Az úgynevezett "gyors rizs" köszönő viszonyban
sincs a feldolgozás előtti természetes rizsszemmel. Ennek egyetlen
"hibája" a hántolatlan állapot miatti hosszabb időt igénylő főzés.
Előfőzéssel kissé javítható ez az időprobléma, de jelentősen
lecsökkenteni a kb 35-50 percet csak hántolási manipulációkkal
lehetséges. Magyarán szólva el kell tüntetni a valódi értéket képező
héjrétegek egy részét.

A fentemlített távolkeleti betegséget szinte egycsapásra eltüntette az
eredeti – tehát a hántolatlan, barna – rizshez való visszatérés. A
hántolásról, mint az európában végbement technikai forradalom egyik
"vívmányáról" bővebbet a honlap gabonákról közölt információinál
olvashat az érdeklődő.

Galéria