Illatos, „pergős, nem tapadós, hosszúkás szemű rizs. Rostokban gazdagabb, mint a fehér rizs.

A rizs ősi és közkedvelt alapanyag, az emberiség több mint felének fő tápláléka. A basmati rizst a Himalája lábánál kezdték el termeszteni, többezer évvel ezelőtt. A basmati rizs hosszabb szemű, mint más rizsfajták, főzéskor kellemes, kicsit dióra emlékeztető illata van. Nem tapad össze. Basmati rizsből is van fehér és barna. A barna rizs abban különbözik a fehértől, hogy hántolás során rajta hagynak egy rostokban és értékes tápanyagokban gazdag réteget. Jelentőség, hatások : A basmati barnarizsnek alacsonyabb a glikémiás indexe, mint a többi rizsnek, ami azt jelenti, hogy a benne lévő szénhidrát lassabban szívódik fel és emeli meg a vércukorszintet. Ebből kifolyólag cukorbetegek, inzulinrezisztenciások és fogyni vágyok számára ajánlott erre a fajtára cserélni a fehérrizst. A barna rizs fehérjetartalma magasabb, mint a fehér változaté és zsírt is többet tartalmaz. B-vitaminokat (kivéve B12), mangánt, foszfort és vasat elég jelentős mennyiségben tartalmaz, viszont nátriumban szegény. Felhasználás : Főzés előtt alaposan öblítsük le. Kétszeres mennyiségű vízben főzzük ki, kb. 25-30 perc alatt. Fogyaszthatjuk köretként, kásaként, rizottóként, de felhasználható salátákhoz, töltött, rakott ételekhez, levesbetétként is, illetve édességek készítésére is alkalmas alapanyag.

Galéria